Viszák

Története

Történelme az Árpádok koráig nyúlik vissza. Első okleveles említés Lugossal és Ivánccal együtt 1237 előttről való „Vyzaah” alakban. Nevének eredete a magyar „vissza-ág” azaz visszakanyaradó patak jelentésű szóösszetételre vezethető vissza. Az ország határát jelentő erdőségekből és mesterséges torlaszokból álló ún. "gyepű" Szent László király idejében a Lugos-Szalafő vonalon húzódott.

Viszák a középkorban egy birtokot képezett Ivánccal, Szentmártonnal, Németfaluval, Miskefalvával, Alsó- és Felsőlugossal. Földesura Ajakas másképpen Ivánczy család volt 1355-től 1650-ig, majd ezután a Szepes vármegyéből származó Sigrayak tulajdona lett.

A török hódítóktól más szerencsésebb falvakhoz képest többet szenvedett: először 1582-1598 között néptelenedett el, majd átmeneti gyér népesség után csak a Rákóczi-szabadságharc után jelentek meg újabb telepesek. Az első foglalóknak Sigray József telepítő levelet adott, mely számos kedvezményt tartalmazott számukra. Az 1700-as évek végére a beköltözések és házasodások következtében három felekezet híveit magába foglaló falu lett: reformátusok az Őrségből (Ispánk, Pankasz), evangélikusok Őrimagyarósdról, Szőcéről, katolikusok a Sigray birtokról jöttek. Viszák ősi falumagja – csakúgy mint ma- az ősi vízszerzőhely, a patak mellett feküdt.

A középkorban egy ideig két Viszákot említenek az írások, 1460-ból még egy kis kápolnáról is tudunk a falu déli részén. A mai településszerkezet sokat megőrzött az eredeti formából. 1857-ben a tagosításkor még borona falu volt.

Ezt írták anno

Vályi András a következőket írta róla 1799-ben. „VISZAK. Magyar falu Vas Várm. földes Ura Gr. Zsigray Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ivánczhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja szoros, földgye sovány.”

Fényes Elek ezt írta róla 1851-ben: „Viszák, magyar f. Vas vmegyében, 203 kath., 154 ref. lak. Ide tartozik a lugosi puszta. Földe nem igen termékeny, rétje kevés; de erdeje derék, legelője pedig 2500 hold. Ut. p. Rába-Szent-Mihály. Gr. Sigray ivánczi uradalmához tartozik.”

Érdekességek

Az 1930. évi népszálálás szerint Viszák a Körmend-németújvári járáshoz tartozott és 612 fő népességgel rendelkezett.

A faluban található szeszfőzdét a II. világháború előtt a község tehetősebb gazdái alapítottak. A Dávid család deportálása után az önkormányzat vette át a szeszfőzde irányítását. Több emberöltő óta nagyon sokan jártak és járnak ide főzetni, s lett messze földön híres a viszáki pálinka.

A falu fontos kulturális helyszíne a 2007-ben Szarvas József színművész álmai nyomán létrejött Pajtaszínház és Galéria, mely egész évben színvonalas programokkal várja az ide látogatókat. 2009-ben pedig a falu az országos hálózathoz kapcsolódva létrehozta a hagyományos gyümölcsfajtákat őrző Tündérkertet.

A faluban nagy hagyománya van a tűzoltóságnak, mely 1992-ben ünnepelte fennállásának 100 éves évfordulóját. Kulturális élet szempontjából nagyon fontos az asszonykórus, amely több mint 30 éves múltra tekinthet vissza.