Pankasz
Története
A falu határában a vasútépítés kapcsán régészeti feltárásra került sor. Kiderült, hogy Pankasz területe már az újkőkor óta lakott, de írásos emlékekben csak 1393-ban említik először, Pankaz néven. Pankasz lakosai az egész feudális korban az uradalom jobbágyaiként is próbálták megőrízni korábbi határőrző státuszukból fakadó különleges jogállásukat.
A XIII. század második felében a Németújvári vár és birtoka a Kőszegi család birtokába került. A birtok - benne Pankasszal - csak az Anjou- korban került ismét királyi kézbe. A királyok azonban személyesen nem használták, hanem a vasi ispánok kezébe adták.1428-ban és 1451-ben szintén Pankaz néven szerepel írott forrásokban.
A következő századokban több család birtokolta a területet egészen 1600-ig.A török időkben igencsak megfogyatkozott a lakosság: a török elleni háború végén 1697-98-ban mindössze 134 lakost írtak össze.
A XIX. századbeli leírásokban Pankász néven szerepel.
A XX. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt. Az I. világháborúban 62-en vettek részt, közülük 19-en haltak hősi halált, míg a II. világháború a községben 23 áldozatot követelt. A XX. század szerencsére csak egyetlen hadieseménye érintette Pankaszt. A Bécs felé előre nyomuló szovjet csapatok 1945. március 30-án itt keltek át a Zala folyón déli irányban üldözvén a német erőket.
A falu legfőbb látnivalója az 1755-ben épített szoknyás harangláb.
Ezt írták anno...
Vályi András szerint „PANKÁSZ. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Rákoshoz nem meszsze, mellynek filiája, földgye sovány, erdeje, legelője elég van, kereskedésre is módgya lévén, második osztálybéli.”
Fényes Elek szerint „Pankász, magyar falu, Vas vmegyében, ut. p. Zala-Lövő, 238 ref., 50 kath. lak. Birja gr. Batthyáni, s m”
Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában „Pankasz ősnemes őrségi község, 90 házzal és 470 legnagyobb részben ev. ref. vallású, magyar lakossal. Postája Őri-Szt.-Péter, távírója Körmend. A község határában téglagyár van. Földesurai a Batthyány grófok voltak.”