Kapornak

Története

A települést 1428-ban "Kapornok in districtu Ewrseg" alakban említik először. Közigazgatásilag Kapornakhoz tartozik, de tőle földrajzilag jól elkülönül Domafölde település. Az 1800-as évek közepén egyesítették Kapornakkal.

1800 és 1849 illetve 1860 és 1872 között az Őrségi, majd 1920-ig a Szentgotthárdi járáshoz tartozott. A Trianoni Szerződés következményeként a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1921-ben 252 lakosából 235 magyar, 11 szlovén, 6 egyéb hovatartozású volt. Közülük 52 katolikus, 150 evangélikus és 50 református vallású. Az 1931-es népszámlálás során 240 lakost találtak itt. 1941-ben újra visszakerült Magyarországhoz, majd 1945 után ismét Jugoszlávia része lett. 1961-ben 208 lakosa volt. 1971-ben 183 lakosa, 49 háza és 48 háztartása volt, lakói főként mezőgazdaságból éltek. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta az ország része. 2002-ben a településnek 105 lakója volt.

Ezt írták anno...

A győri egyházmegye 1698-as vizitációjában a település "Capornak" néven, mint a hodosi Szent András plébániához tartozó falu szerepel. 1890-ben a falunak 210 lakosa volt, ebből 204 magyar, 4 szlovén és 2 német.

Vályi András szerint " KAPORNAK. Magyar falu Vas Várm. földes Ura G. Battháni Uraság, lakosai katolikusok fekszik Hodoshoz nem meszsze, mellynek filiája, határja szoross, földgye sovány."

Fényes Elek szerint "Kapornak, magyar falu, Vas vmegyében, ut. post. Lövő, 88 evang. 20 ref. 14 kath. lak. Többen birják." Domafölde, magyar falu 10 kath., 15 ref., 16 evang. lak.

Vas vármegye monográfiája szerint " Kapornak, ősnemes őrségi község, 48 házzal és 210 r. kath., ev. ref. és ág. ev. magyar lakossal. Postája Kercza, távírója Szt.-Gotthárd."