Felsőmarác

Neve vagy a szláv moravci (morva emberek), vagy az elferdített magyar Marót névből ered. Első okleveles említése Morouch néven 1258-ból való. A Csákánydoroszlóból Felsőmarácra vezető út közelében, az úttól jobbra kereszt jelzi az egykori Tótfalu helyét. A török időkben kisebb váracska állt itt. Ma már csak a helye látszik.

Az itt feltárt bronzkori leletek tanúsága szerint ősrégi lakóhely ez a település. A másik irányból - Szőce felől - a „Kerál út” fut be a faluba, melynek nyomvonala a régészek szerint ezer éves. A falutól északra fekvő dombtetőn, a Tótfalu major helyén megtalálhatók a török időben állt kis erőd romjai. A kastély a Csány családé volt. Benne Csány Bernát vezetése alatt 10 hajdú őrizte a környék biztonságát az 1600-as évek első felében. A váracska a szentgotthárdi csata idején összedőlt, felújítását a haditanács nem engedélyezte.
A falu közepén emelkedő Szent Erzsébet templom középkori falrészeket őrzött meg északi oldalán. Plébánosai a 15. századtól ismertek. A jelenlegi templom őrzi a Csány család kriptáját. 1907-ben állították a neves szombathelyi Hudetz kőfaragó műhelyből származó Mária szobrot.
A falu szomszédságában található a 92 hektáros Himfai parkerdő, mellette a 12 hektáros tóval. A parton pihenőhelyet alakítottak ki, kijelölt tűzrakó helyekkel.
A maráciak azt is elmondhatják magukról, hogy 2013-ban, a falunapon 400 kg vasi dödöllét készítettek, s ezzel Guiness rekordot állítottak fel.

1875-ben létesült Marácon iskola, a falu közepén lévő zsupptetős nemesi házban. Ebben az időben 145 iskolaköteles gyereket írtak össze. A falu első önálló iskolamestere Fehér Antal volt, aki 33 éven át egyetlen tanítóként oktatta a gyerekeket. A zsupptetős iskola 1906 tavaszán leégett. Az öreg mester is befejezte a tanítást. A falu elöljárósága megvásárolta a Milosics Jánostól a földesúri kúriát, amiben két tantermet és tanítói lakást alakítottak ki. Iskolamesternek és egyben kántortanítónak Horváth Boldizsárt választották meg.

Ebben az időben a két tantermes iskola kicsinek bizonyult, 1938-ban lebontották és 1940-ben elkészült az új, tágas, szép iskola. 3 tanteremben hat elemis képzés folyt. 1941-től Balogh József lett az iskolamester és kántortanító. (1948-ban igazgatói kinevezést kapott.) 1946-ban a volt körjegyzőség épületének egy részéből további egy tantermet alakítottak ki. Így 3 tanerős, 8 osztályos (1-3, 2-4, 5-6, 7-8,) összevont osztályokban tanultak a gyerekek. A gyermekek létszáma azonban évről-évre csökkent. 1968-tól a felső tagozatos gyerekek a csákánydoroszlói körzeti iskolába járnak. Ekkor már csak néhány alsó tagozatos maradt összevont osztályba, Balogh Józseffel a faluban. 1981-ban ez az oktatás is megszűnt, az alsósoknak is a csákánydoroszlói iskolába kell járniuk.